A többi önkéntessel esténként rendszeresen megvitatjuk kinek milyen napja volt, mi történt a kórházban, az árvaházban. Összehasonlítjuk a különböző tapasztalatokat, és sokszor arra jutunk, a problémák valódi forrása és így a megoldási lehetőség is az oktatásban rejlik.
A gyerekeket még könnyű tanítani, formálni. Ha viszont ez elmarad, a felnőttekkel már sokkal nehezebb a feladat, ráadásul álmunkban sem gondolnánk mi az, ami hiányzik a tudásukból. Egyes témákban hihetetlenül tájékozottak, másokról pedig még sosem hallottak, és megdöbbentő a szembesülés, hogy ami számunkra egyértelmű, az nekik teljesen ismeretlen. Legyen szó most alapvető higiénés szabályokról, betegségekről.
A magas HIV fertőzöttség ellenére sincs általános tudás a betegségről és annak terjedéséről. Az orvosi vizsgálat során, egy HIV pozitív hölgy nem akarta, hogy megérintsék attól félve megfertőz másokat. Egy másik esetben a kórházba érkező pár egyik tagja pozitív, a másik negatív volt, mégis hosszas magyarázatot igényelt, mire kicsit megértették, hogyan terjed a betegség, milyen kivételes, hogy egyikük még negatív és milyen lépéseket kell megtenniük, hogy ez így maradjon. A magas ráták ellenére, a háttértudás hiánya miatt az AIDS-el élők egy része még mindig megbélyegzett, lenézett a társadalomban. Annak ellenére pedig, hogy a kormány ingyenes gyógyszert biztosít nekik, nem mindenki él vele, akár a stigma miatt, akár mert nem is tud erről a lehetőségről.
Mindezen tapasztalatok után, lenyűgöző volt látni, milyen messzire juttathat valakit az akarata, és kevés forrással is, mennyi mindenkinek segíthet. Kiberai látogatásunk fő célja egy HIV pozitív középkorú hölgy háza volt. Ő egyike azoknak, akik megtanultak együtt élni a betegséggel, és másokat is próbálnak segíteni ebben. Férje AIDS-ben hunyt el, gyermekei azonban negatívak, hála a gyógyszereknek. Hárman közülük már egyetemre járnak, a negyedik éppen most fejezi be a középiskolát, szintén egyetemre jelentkezve, a fiatalabb fiú pedig profi focistaként képzeli el a jövőt. Kiberában az átlaghoz képest is magas a HIV fertőzöttek száma, mégis gyakori a megbélyegzésük. A hölgy is átélte mind az ezzel járó megaláztatást, majd felismerve, hogy saját gyerekein kívül másokon is segíthet, összegyűjtött és saját házában tanítani kezdett olyan gyermekeket, akik valamilyen kapcsolatban állnak a vírussal. Akár rokonaik, akár szüleik, vagy ők maguk fertőzöttek. A gyermekek száma egyre nőtt, mára pedig a ház egy iskolává alakult, ahol mindig szaladgál pár fiatal. Mi hivatalosan a nyári szünetben látogattunk el hozzájuk, és még ilyenkor is, kb. 20-30 apró gyerek volt a házban, hiszen itt biztonságra lelhetnek, játszhatnak ahelyett, hogy a szemét között szaladgálnának az utcákon. Hatalmas szeretettel és örömmel fogadtak minket. Itt tartózkodásom egyik legkülönlegesebb élménye volt, leülni a házban meghallgatva a hölgy történetét, és végül játszani kicsit a gyerekekkel.
A fertőzöttek számának csökkentése, és a megbélyegzettség eltörlése miatt is fontos az oktatás, sok más egyéb mellett a HIV-ről is. De ugyanígy az alapvető tisztasági szabályokat is tanítani kell, elsősorban a fiataloknak. Ők a legfogékonyabbak rá, és rajtuk keresztül elérhetőek szüleik, testvéreik illetve remélhetőleg jövőbeli saját családjuk is. Sokat számíthat már az is, ha legalább időről-időre meleg vízzel fürdenek és ügyelnek a tisztaságra…mert bármennyiszer látom is, mindig elszomorít a látvány, amikor öt-tíz légy üldögél egy kisgyerek arcán…